SZÉKELYUDVARHELY – PARAJD – RAPSÓNÉ VÁRA - BUCSIN TETŐ – GYERGYÓSZENTMIKLÓS – SZÁRHEGY – GYERGYÓDITRO – MAROSHÉVÍZ – BORSZÉK – MAROSFŐ - CSÍKSZEREDA – SZÉKELYUDVARHELY (összesen: kb. 330 km)
Székelyudvarhelyről Szováta felé indulunk ki a városból a 13 A jelű úton.
PARAJD
(A Parajdi program külön, a szovátai kirándulás részeként ajánlott)
A környék fő attrakciója a Sóbánya, melyet már a rómaiak is ismertek, só tartaléka elég volna a világnak 400 évig. A kitermelt kamrákat gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki. Ezeknek az embereknek, akik 4 órát vannak lent a föld alatt, kialakítottak futballpályát, a gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (itt a gyerekek nem homokoznak, hanem sóban játszanak), büfét, ahol megihatnak egy finom forró teát és haraphatnak valamit. És nem csak ennyit, hogy növeljék a gyógyulás esélyeit, fokozva a fizikai hatást egy pszichológiai hatással, "építettek" egy - a világon egyedülálló - ökumenikus kápolnát, ez lett a bánya büszkesége.
1993. óta a Nepumuki Szent Jánosnak – a sóbányászok védőszentjének – szentelt kápolnában istentisztelet is tartanak.
A bánya bejáratától busz viszi le a látogatókat a bányába. Felnőtteknek 40 lei körül van a belépő.
RAPSÓNÉ VÁRA
Parajdnál letérünk jobbra Gyergyószentmiklós irányába. Kb. 5 km-es autóút után 2 -3 órás gyaloglással lehet megjárni a gyönyörű sziklaalakzatokkal körülvett vártetőt, amelyen egykoron Rapsóné vára állott. Az ásatások bebizonyították, hogy nem csak a nép képzeletében élő, hanem a valóságban is létező vár volt, tagja annak a védelmi rendszernek, melyhez Fitos és Tartód vára is tartozott.
A legenda szerint:
Három testvértündér (Rabsoné, Tartód, Firtos) közül Rapsóné építtette a várat tömérdek kincséből. Rapsóné vasárnaponta misére járt Tordára, de az út annyira rossz volt, hogy aranyos hintaja állandóan keréktörést szenvedett. Így az ördöggel egyezséget kötött, arra kérte csináljon a föld alatt egy olyan alagutat, amelyen ő Tordára (150 km) mehet a misére. Egy olyan rövid alagutat, hogy harangoztak már, mikor õ még fésülködött a várában, és mégis elért a misére. A fizetség két hegy ezüst és egy hegy arany lett volna, de amikor a fizetés napja eljött, Rabsoné furfangosan kijátszotta az ördögöt. Két ujjára egy-egy ezüst érmét, a kettő közé pedig egy aranyat tett. Látva az ördög, hogy rászedték, mérgében elrontotta az alagutat, s a tündér asszony pedig nyomtalanul eltűnt háza népével, hogy többé nem látta senki. Pünkösd éjszaka megjelent udvarnépével a várnál s reggelig vígadnak, mulatoznak. Reggelre Kápolnásmezőn sok szép sárga virág nyílt ki, amit pünkösdi rózsának (zergeboglár) neveztek el, mert Pünkösd reggelére nyílt ki. Azóta minden Pünkösd éjszakáján Rapsóné megjelenik háza népével a várnál és végig mulatják az éjszakát. Mai napig is keresik ennek a tündérnek az elrejtett kincseit.
BUCSIN TETŐ
Az 51 km-es szakasz csodálatos fenyvesekkel szegélyezett hegyi szakasz. Az út jó minőségű aszfaltút. A legmagasabb pontja a Bucsin tető 1287 m magas.
GYERGYÓSZENTMIKLÓS
(Ezen városlátogatás a Gyilkos tó - Békás szoros kirándulásba is bele van építve)
Gyergyószentmiklósra (Gheorgheni) érve érdemes egy kis időre megállni a városban. Itt él Erdély számbelileg legnagyobb örmény közössége. Az 1670-es években a tatárok támadásai elől a Kárpátok túloldaláról áttelepülő örmények a XX. századra átvették a magyar nyelvet, de vallásukat megőrizték. Gazdag marhakereskedők voltak, barokk stílusú házaik ma is láthatók a Márton Áron utcában.
A Gyilkos tó sugárúton haladva a Gyilkos tó irányában jobb kéz felöl, pillanthatjuk meg az Örmény katolikus templomot. (Örménytemplom u. 1) A barokk templom 1730-1734 között épült. Méretei és szépsége jól tükrözi az örmény közösség egykori gazdagságát és jó ízlését. Gyönyörű régi csillárok, többágú gyertyatartók, faragott fapadok, kerubokkal díszített szószék emeli a templom fényét. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit is őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű, meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú kőfal veszi körül. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható. Érdekes egy Ammoniteseket tartalmazó mészkőből készült sírkő, a templomkert kijárata közelében.
A templommal szemben (Gyilkos tó sgt. 23. vagy 25. alatt lehet kérni, hogy a templomot mutassák meg. )
SZÁRHEGY
Gyergyószentmiklós központjába visszatérve a 12-es úton folytatjuk utazásunkat Borszék (Borsec) felé.
A várostól 6 km –re található Szárhegy (Lazarea). Itt találjuk a szárhegyi Lázár kastélyt.
A kastély az út jobb oldalán a Rendőrségtől kb. 30 méterre befelé fordulva jobbra egy kis utcába bújik meg a kíváncsi szemek elől.
A kastély a XV. századi erdélyi reneszánsz legszebb példája. A mai formáját a XVII. században érte el. A kastély átalakítása Lázár István főbíró nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időben készült a homlokzat csodálatos reneszánsz díszítése is. A várfalak négyszögletes udvart zárnak körbe, 3 sarokbástyája négyszög alakú, a negyedik pedig hatszögű, ez a Vörös torony.
A kastélyban töltötte gyermekkorát a legnagyobb erdélyi fejedelem Bethlen Gábor, ugyanis anyai ágon a Lázár családból származott.
A kastély legérdekesebb része a hátsó épületben található tanácsterem a színes korondi cserépkályhákkal, nagy nehéz tölgyfa asztalokkal és bőrszékekkel.
Rendezvények színhelye mostanság a kastély, képzőművészeti alkotótáborokat szerveznek minden nyáron. A művek a kastély kiállító termében megcsodálhatóak.
GYERGYÓDITRÓ
Szárhegyről tovább folytatva az utat a 12 –es számú úton Borszék irányába kb. 8 km. után megpillantjuk Gyergyóditrót (Ditrau). Már messziről látszanak Erdély legnagyobb katolikus templomának tornyai.
Gyergyóditró valaha a környék leggazdagabb falva volt, ennek köszönhetően a falu méretéhez képest meglepően monumentális katolikus temploma épült 1913-ban.
A főoltáron lévő 3 szobrot carrerai márványból faragták, a csodaszép festett üvegablakok pedig Róth Miksa budapesti műhelyében. Érdemes megnézni a szentély középkori hangulatot árasztó falfreskóit is, melyet egy olasz festőművész készített. ( A templomba a harangozó tud beengedni, ha zárva van. A közelben tábla jelzi a Gyergyóremete (Remetea) felé vezető utat, ennek az útnak a bal oldalán a 11. szám alatt lakik )
Érdemes megnézni a falu régi templomát is, mely 1757-ben készült. A közelmúltban szépen felújították. A parasztbarokk templom berendezése bájosan egyszerű. A buszmegállóval szemben van a templom. A kulcsot a jobbról mellette lévő plébánián lehet elkérni.
Utunkat tovább folytatjuk a Gyergyói havasok között. A táj káprázatosan szép, az utat helyenként patakok, folyók szegélyezik.
MAROSHÉVÍZ – BORSZÉK
Maroshévizen (Toplita) található moglanyesti Nagyasszony kolostortemplomot 1658-ban György István moldvai fejedelem építtette felesége Safta részére fából.
A város műemlék fatemplomát, amely Szent Illés kolostor mellett áll 1847-ben építették a Maros megyei Gödemesterházán. 1910-ben szállították ide kolostoralapítás céljából, majd 1924 és 1928 között bővítették. Másik ortodox fatemploma 1867-ben épült.
A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon.
Maroshévíztől 25 km –re a fenyvesek közt a Gyergyói havasokban található Borszék (Borsec). Népszerűségét csodálatosan jó hegyvidéki levegőjének és világhírűvé vált, természetesen szénsavas gyógyvizének, a borvíznek köszönheti. A víz gyógyító hatása már a középkorban is népszerű volt, ezért pl. a XVI. században Báthori Zsigmond fejedelem gyulafehérvári udvarába is vittek belőle, hogy a fejedelem fájós végtagjait abban áztassa. 1806-ban kezdték meg a borvíz palackozását, az Európába és még az Egyesült Államokba is szállítják.
Borszék a Monarchia legelegánsabb és legkedveltebb üdülő és fürdőhelye volt. A ma található 72 villa jelentős részét az 1920- 30-as években építették. Helyreállításuk folyamatban van. Borszék városából az üdülőtelep felé a „Statiunea Bersec„ táblát kell követni.
Borszéki sétánk után Maroshévíz, Gyergyódidró, Gyergyószentmiklós érintésével a 12-es számú úton folytatjuk utunkat tovább Csíkszereda (Miercuera Ciuc) irányába, ami 59 km-re van.
Gyergyószentmiklóstól kb. 20 km-re található Marosfő.
MAROSFŐ
Marosfő a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete - Réz (1538 m) lábánál fekvő hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét.
Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces -nyereg hátán települt. A Csíki- és a Gyergyói-medencét összekapcsoló küszöb (ez a marosfői vagy szentdomokosi küszöb) egyben a Gyergyói - havasok és a Hargita határát is jelöli, bár a küszöb Hargita felőli déli oldalán emelkedő a Geréces - tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik, kristályos mészkő alkotja. A hargitai vulkánkúpok előfutáraként a Csík-magosa (1154 m) zárja a marosfői határt. A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala. A vízválasztóra, a Marostetőre a 12-es országút mentén juthatunk fel, a Csókok Üvere - patak (a Mély-patak jobb oldali mellékága) mentén.
Marosfőt elhagyva az út bal oldalán egy ortodox kolostort és templomot pillanthatunk meg, melyet 1999-ben avattak fel. A kolostor kapuja nyitva áll az érdeklődők előtt. Kulturált mellékhelyiség áll a megfáradt utazók rendelkezésére.
CSÍKSZEREDA
Marosfőtől kb. 40 km-re érjük el Csíkszeredát. A mai Hargita megye megyeszékhelyét. Régi városképét sajnos megváltoztatták új építményekkel.
Csíkszerda közigazgatási egységéhez tartozik a Pünkösdi búcsújáról híres Csíksomlyó.
A városra vonatkozó részletes tájékoztató Gyimesek kirándulás részét képezi.
Csikszerdából a 13A jelű úton a Tolvajos hágón keresztül érünk Székelyudvarhelyre 48 km megtétele után.